Hidat építesz, vagy határt húzol?
Hosszabb, bővített írás a mediációról, konfliktusokról. Érdemes elolvasni, ha úgy érzi érintett, vagy ha úgy érzi, hogy irritálódik a téma által. Hátha van benne valami... 
;-)
Családi mediáció során döntések, a végén szerződés/megállapodás születik.
Bármelyik oldalra is dől a mérleg nyelve;legyen az "falak húzása", vagy "híd építése", az eredménynek számít és a felek életébe megnyugvást hoz, hisz közösen döntöttek így.
Gondoljunk bele, ha egy sógor(-nő) testvérféltékenysége, vagy az anyósék folyamatosan felülírják a nevelési elveinket, szavakkal vernek, bántalmaznak minket, mint párt, vagy akár a pár egyik tagját csak. Azon felül, hogy szorongást, feszültséget okoz, sérülünk is általa. Ilyen esetben, többszöri, sokszori jelzés, megbeszélés, békülési próbálkozás után meghozni a döntést arról, hogy távolságot tartva, békésen, ámde határokat húzva egyértelmű falat húzzanak, hatalmas eredmény, ami idővel békét hoz és igenis egymás tiszteletének, szeretetének a jele. Természetesen mindenkinek jobb, ha a végeredmény a "hídépítés", ehhez nagyon sok munkára, belső munkára, a közös cél: közös, békés, szeretetteli élet elérésének célja motiválja a feleket. Nem lehetetlen.
Na de kezdjük az elején... mi is a konfliktus tulajdonképpen? Mit jelent a konfliktus?
A konfliktus alapjaiban véve, noha stresszforrás és igen erős szorongást is okozhat, mégis jó és hasznos dolog. Közelebb hoz bennünket egymáshoz. Igen, néha el kell távolodnunk ahhoz, hogy aztán közelebb mehessünk...
Abban az esetben, ha mint "felnőtt a felnőttel", intelligens és konstruktív módon közelít egymáshoz a két fél, gyümölcsöző, személyiségünket és kapcsolatunkat gazdagító lehet egy konfliktus.
Maga a szó összeütközést, egymásnak ütődést jelent.
Két fél összeütközteti érveit, vágyait, stb., közel kerül egymáshoz, meg merik engedni maguknak a felek azt, hogy kinyilatkoztassák a saját véleményüket és így már megértve egymást, érezzük, hogy biztonságban érzik magukat annyira külön-külön és kapcsolatukban is, hogy nem legyőzni akarja egyik a másik felet, s lesz ő maga a " felsőbb, nyertes" fél, hanem maga mellett, szemtől szemben megtárgyalják saját érveiket egy adott téma kapcsán. Ehhez szükség van mindkét fél részéről a belső igényre, szándékra hogy megértse a másikat.
A konfliktus történhet egyének, vagy csoportok között is, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg.
Friedrich Glasl kilenc konfliktusszintet, fokot különböztet meg. Mediátorként alapvető feladatom, hogy felmérjem, hogy a konfliktus megoldási lehetőségeinek tekintetében mely fokon van, mely csoportba sorolható.
Az első csoportba az az első három fokozat tartozik, amikor lehetséges a közös megoldás még akár mediátor, közvetítő bevonása nélkül.
1. Megkeményedés: egy kiváltó tényező miatt feszültség van a felek között.
2. Vita: a szembenállás felszínre kerül, nyílt vitára kerül sor.
3. Szavak nélkül: a felek a vitát követően visszavonulnak a közvetlen érintkezéstől. Megszakítják a kapcsolatot, kerülik egymást.
A második csoportba a konfliktus azon fokain lévő felek ügye(i) tartoznak, ahol már szükséges semleges közvetítő (mediátor) bevonása, hogy segítse a megoldásra jutást.
4. Koalíció: a felek saját oldalukon "szövetségest" vonnak be. A "Szövetséges" feladata a szembenállás, azaz a negatív beállítottság megerősítése - lelkileg-.
5. Tekintély elleni támadás: a felek célja a másik leleplezése, tekintélyének rombolása a Szövetségesek és Szemlélők figyelmének felkeltésével.
6. Ultimátum: a felek belső feszültsége tovább nő, aminek az a következménye, hogy ultimátumot adnak egymásnak és/vagy megfenyegetik egymást.
A harmadik, legsúlyosabb szintű csoportba azok a fokozatok tartoznak, ahol a megoldás külső hatalmi (!!!) kényszer bevonásával lehetséges (többnyire már nem mediálható).
7. Korlátozott megsemmisítő támadás: az ellenségeskedés tovább fokozódik, egymásról rossz szándékot feltételeznek a felek, ezért arra törekszenek a felek, hogy a másik felet verbalizáció szintjén megsemmisítsék. Nem feltétlenül viselkednek kölcsönösen így, sokszor előfordul, hogy csak az egyik fél viselkedésére jellemző ez a magatartás. Előfordulhat fizikai erőszak.
8. A másik fél teljes megsemmisítése: ezen a szinten minimum az egyik fél a másik fél rendszereinek teljes szétrombolását tűzte ki céljául.
9. Megsemmisítés bármi áron: ezen a konfliktus legmélyebb szintjén a felek már a saját - akár jelentős- veszteségeiket is felvállalják, akár a saját megsemmisülést is.
A mediátor célja a nyertes-nyertes helyzet elérése, de minél inkább előre halad a konfliktus, annál inkább csak a vesztes-vesztes megoldást láthatjuk.
(Friedrich Glasl, 2007.)
A családi mediáció miben különbözik?
Milyen problémákkal érkezhetnek a családtagok, a pár?
Alapvetően a családi mediáció és a válási mediáció szokott keveredni az ügyfelek értelmezésében. Mások a célok. Míg a válási mediációban a korrekt válás a cél, a családi mediációban az együtt maradás. Míg a válási mediációban a korrekt kapcsolat kialakítása a cél, addig a családi mediációban a kapcsolat erősödése, elmélyítése a konfliktusoik megbeszélésén, megoldásán keresztül. Míg a válási mediációban a jogi rendezés a legfőbb cél, a családi mediációban az érzelmi, kapcsolati rendeződés a legfőbb motiváció.
Milyen konfliktusokkal, problémákkal fordulnak családi mediátorhoz a párok, családtagok?
Párkapcsolati krízisekkel, amelyek lehetnek például: külső partneri kapcsolat megjelenése, megcsalás, bizalomvesztés, féltékenység, elhidegülés, eltávolodás, kihűlő érzelmek, szexuális problémák, válás fontolgatása, konkrét párkapcsolati konfliktus, gyermekvállalás utáni krízis, szabadidő eltöltése, összehangolódás a párkapcsolatban, elköteleződés, intimitás hiánya, stb.
Családtagok közti problémák, amelyek lehetnek például: anyagi gondok, családi krízisek, munkanélküliség, új család alapítása válás után, gyereknevelési problémák, kommunikációs problémák, szerepelvárások, függőség, stb.
Saját tapasztalatom szerint a felek kommunikációs problémája az első és alapprobléma, mintha nem egy nyelvet beszélnének, hiába beszél mind a kettejük pl.:magyarul. A másik, hogy a feszültségekkel, konfliktusokkal terhelt élethelyzetükben fontos mindkét fél számára a ventillálás. Azaz az, hogy kifejezhetik azt, ami fáj, ami nyomasztó a számukra egy meghatározott szabályok közt működő kapcsolatkezelési módszer alkalmazása mellett, biztonságos, megtartó, elfogadó környezetben, egy semleges, azaz pártatlanul működő szakember jelenlétében és segítségével. Saját érzéseiket, szándékaikat megértésre juttatják azáltal, hogy a közvetítő, mint egy tolmács a másik fél számára közvetíti, "fordítja, megérthetővé teszi azt.
Fontos tisztázni, hogy kinek, mit jelent a család. Kik a szűk családtagok és kiket tekintünk tágabb családi körnek.
A családi mediáció leggyakoribb szereplői:
-szülő és felnőttkorú gyermeke,
- anyós, vagy az após és a meny, vagy a vej,
- testvérek,
- férj, vagy feleség és sógor, vagy a sógornő,
- unokatestvérek,
- mozaik család tagjai,
- szülő(k) és kamasz gyermekük. (Kamasz mediáció esetében tisztázni érdemes a fiatallal, hogy rá is, mint felnőttre tekintek a mediáció során és ezt a szerepét fontosnak tartom a folyamat során.)
Hivatásom gyakorlása során a mediációs módszereket (Dubravecz, Umathum) az Érzelem fókuszú terápiás tapasztalataimmal és a művészeti terápiás módszerekkel együtt ötvözöm, alkalmazom, így jóval hatékonyabb, hosszú távú megoldásra jutunk, érzelmi elköteleződéssel kötött szerződéssel zárva a közös munkát.
Ha úgy érzi, van olyan ismerőse, akinek szüksége lehet családi mediátor segítségére, ossza meg vele a lehetőséget, a bejegyzésemet.
Érdeklődését, bejelentkezését a bozzay.cecilia@gmail.com e-Mail címen fogadom.
Öleld meg és szeresd!
Szeretet, békesség!
Bozzay Cecília
Mentálhigiénés szakember-jelölt
Komplex művészeti terapeuta
Családi mediátor
